Angol törvény 2022-ról a gerinchúros állatokról, mint érző lényekről: jogi forradalom vagy szimbolikus cselekmény?

Bevezetés: Történelmi kontextus és a törvény lényege

A Törvény az állatok jólétéről (Érzékelőképesség) [Animal Welfare (Sentience) Act 2022], amely áprilisban lépett hatályba, kulcsfontosságú esemény a brit állatok jogi státuszának evolúciójában, és szélesebb körben a nemzetközi jogalkotásban. Lényege, hogy formálisan elismeri az összes gerinchúros állatot (és a miniszter véleménye szerint néhány fejhallgató molnárnak, például kalapácsok és kalmárok) érzékelő lényekként (érzékelő lények). A törvény nem biztosít az állatoknak szubjektív jogokat (élet, szabadság), hanem bevezeti az állatok jólétének figyelembevételének elvét a központi döntéshozatali folyamatba. Ez a Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének közvetlen következménye, ahol hasonló rendelkezések a Lissaboni szerződésben (2009) voltak, és az, hogy megerősítsék ezt az elvet a nemzeti, konkrétabb jogszabályozásban.

Scientifikus alapot: miért jelent «érzékelőképesség» (érzékelőképesség) a törvényben?

A törvény a modern neurológiai, kognitív etológia és az érzékelőképesség filozófiájának tudományos konszenzusaira támaszkodik. Az érzékelőképesség (érzékelőképesség) az olyan állapotok tapasztalásának képessége: érzések, érzelmek, fájdalom, szenvedés, öröm. Az érzékelőképesség megerősítésének kritériumai a gerinchúros állatoknál:

Komplex idegrendszerrel és fejlett aggyal rendelkező jelenlét, beleértve az emberi érzelmi központok homológ struktúráit (limbikus rendszer).

Betegségre és veszélyre adott viselkedési reakciók, amelyek meghaladják a egyszerű reflexeket (kerülés, negatív tapasztalat alapján történő tanulás).

Neurofiziológiai korrelátumok (kortizol kibocsátása stressz esetén, endorfinok öröm esetén).

Szложtos kognitív funkciók megjelenítése: empátia, öntudat (néhány fajnál), problémamegoldó képesség.

A törvény konzervatívan korlátozódik a gerinchúrosokra, de megemlíti a fejhallgató molnárok bevonásának lehetőségét, akik összetett idegrendszere és viselkedése is tanúsítja az érzékelőképességet (például a kalapácsok képesek eszközhasználatra és valószínűleg fájdalmat éreznek).

Az intézkedés működése: Állatok érzékelőképessége bizottsága (Animal Sentience Committee)
A törvény kulcsfontosságú intézményi újításaként egy független szakértői bizottságot hoztak létre a kormányzatnál. Feladatai:

Monitoring és elemzés: Bármely kormányzati törvényterjesztés, stratégia és politika áttekintése annak potenciális hatásairól az állatok jólétére érzékelő lényekként.

Publikus szakértés: A bizottság jogosult jelentéseket közzétenni az állatok jólétének figyelembevételének hatékonyságának értékelésére.

Javaslatadás: A bizottság javaslatokat tesz a kormány számára a gyakorlatok javítására.

Fontos: a bizottság nem rendelkezik jogalkalmazási hatáskörrel vagy döntéshozatali jogkal. Erőssége a nyilvánosság, a szakértők autoritása és a képesség, hogy politikai reputációs terhet teremtsen a minisztériumokra.

Hatásmezők és gyakorlati következmények

A törvény célja, hogy befolyásolja a kormányzati politikát széles körben, amely meghaladja a hagyományos «gyilkossági» jogot:

A mezőgazdasági politika és támogatások: A gazdák támogatási programjainak kidolgozásakor nemcsak az gazdasági hatást kell figyelembe venni, hanem a mezőgazdasági állatok jólétére gyakorolt hatást is (tartási körülmények, szállítás, leölés). Ez stimulálhatja a kevésbé durva állattenyésztési rendszerek átvételét.

A közlekedés és az infrastruktúra: Az utak, repülőterek, tengeri utak tervezése figyelembe kell vennie azok hatását a vadon élő természetre (területi szétváltozás, zajszennyezés) és a háziállatok szállításakor a háziállatok jólétére.

A környezetvédelem és a vadon élő természet: Az vadászat, a halászat, a fajok számának ellenőrzése, a biológiai sokféleség megőrzése politikája köteles figyelembe venni az egyes állatok szenvedéseit.

Nemzetközi kereskedelem és Brexit: A kereskedelmi megállapodások megkötésekor a kormányzatnak értékelnie kell, hogy nem vezet-e azok az állatok jólétére vonatkozó szigorúbb szabványok megsértéséhez (például a fua-gra, a cellás tojások), amelyeket korábban az EU szabályai tiltottak.

A tudományos kutatások és az oktatás: Az állatokon végzett kísérletek etikai felügyelete és az állatok használatának az oktatási intézményekben új jogi alapul kap.

Konkrét példa: Ha a közlekedési minisztérium javaslatot tesz egy új út építésére az oltalmazott fajok élőhelyén, az Érzékelőképesség bizottsága jelentést ad ki, amely nemcsak az ökológiai károsodást értékeli, hanem a zaj, a szennyezés és a élőhely elvesztése miatt várható stresszt és szenvedést is, és kérheti a kompenzációs intézkedések megerősítését vagy az útvonal átdolgozását.

A törvény kritikája és korlátozott határai

Bár újító, a törvény különböző oldalról kritikát kap:

«Zahér’ (tehetetlen): A fő panasz az, hogy nincs kényszerítő mechanizmus. A bizottság jelentései ajánlásokként szolgálnak. A kormány köteles formálisan válaszolni rájuk a parlamentben, de nem köteles követni őket.

Szimbolikus jelleg: Az ellenfelek szerint a törvény inkább politikai gesztus, amely a Brexit utáni előrehaladottságot szeretné demonstrálni, mint valós változás eszköze.

Nem világos meghatározás: A törvény nem határozza meg, hogy pontosan miért kell figyelembe venni az állatok jólétét. Nagy teret hagy az interpretációra, ami formális végrehajtáshoz vezethet anélkül, hogy jelentős változásokat hozna a politikában.

Korlátozott hatókör: A törvény nem érinti közvetlenül a magánjogviszonyokat. Nem erősíti meg a zaklatás bűncselekményeinek büntetőjogi felelősségét, nem változtatja meg az állatok tartási szabványait a magánhatalomoknál (ezeket más szabályok szabályozzák).

Az egyéb ország jogrendszerének összehasonlítása

EU: Az állatok érzékelőképességének elve a 13. cikkben van rögzítve a EU működési szerződésében (2009). Azonban az 27 tagállam nemzeti jogszabályozásának végrehajtása nem egységes.

Az angol Törvény az állatok jólétéről (Érzékelőképesség) 2022-ben nem forradalom, hanem stratégiai evolúció. Az állatoknak nem biztosít jogokat, hanem kötelezi a kormányt, hogy minden politikai döntésnél «rátekintsen» rájuk. Főbb eredménye az érzékelőképesség tudományos konszenzusának institutionalizálása a jogi területen és egy olyan mechanizmus létrehozása, amely, bár nem tökéletes, alapjait képezi a többoldalú és átfogó állatok jólétének figyelembevételének a jogalkotásban és a kormányzati igazgatásban. Ez egy lépés a reakív büntetés és a proaktív szenvedés megelőzéséhez a kormányzati politika szintjén, és az egyik legfontosabb jogi aktus a XX. század elején az állatok védelmében.

© elibrary.at

Permanent link to this publication: