A gyermekekkel rendelkező családoknak a felnőttkor elérése (vagy 18-25 éves korig) rendszeres pénzügyi támogatása az állami családpolitikának egyik legfontosabb és leginkább közvetlen eszköze. A tudományos irodalomban és a politikai gyakorlatban gyakran ezek a kiadások univerzális (feltétel nélküli) vagy kategorális csecsemői támogatásokként osztályozódnak, ellentétben az egyszeri kiadásokkal vagy kizárólag a szegény családoknak nyújtott támogatással. Fő céljuk a gyermek tartásának közvetlen költségeinek részleges megtérítése és a gyermekszegénység csökkentése, elismerve a gyermek nevelésének hozzájárulását az társadalmi reprodukcióhoz és a jövő gazdasági fejlődéséhez.
A Svédország és a Finnország az etalont jelenti. Itt a gyermek támogatása (Barnbidrag Svédországban, Lapsilisä Finnországban) havonta minden gyermekre kiadásra kerül a születéstől a 17 éves korig. Ez univerzális és adóztatott, azaz minden családnak kiadásra kerül, függetlenül azjövedelemtől. Svédországban a mértéke körülbelül 1250 svéd korona (kb. €110) havonta. Az egyedi skandináv modell az annak rugalmassága: léteznek emelkedett kiegészítések a többgyermekes családok számára (a harmadik és a következő gyermek kiegészítése nő), a fogyatékkal élő gyermekek számára, valamint külön kiegészítés a gondviselők számára. A filozófia az, hogy az állam megosztja a szülőkkel a gyermek felelősségét, ezt tekintve a család alapjogának.
A Norvégia ezt a modellt egy érdekes pénzügyi eszközzel egészíti ki: az egyedülálló szülők támogatása (Særtillegg til enslig forsørger), amely jelentősen magasabb a szabványosnál és kiemeli ezt a kategória különleges támogatását.
A Németországban a rendszer több elemet ötvöz. A kulcsfontosságú a Kindergeld — a gyermekek pénze, amely havonta minden gyermekre kiadásra kerül 18 éves korig. Ha a gyermek tovább tanul, a kiadások meghosszabbodnak 25 éves korig. A támogatás mértéke progresszív: az első és második gyermek esetében körülbelül €250 minden gyermekre, a harmadikra €260, a negyedik és a következőkre €300. Fontos megjegyezni, hogy a Kindergeld gyakran helyettesíti a gyermek adókedvezményét (Kinderfreibetrag): az állam automatikusan biztosítja a családnak azt a támogatási formát, amely anyagilag előnyösebb.
A francia rendszer a világ egyik legnagyobb és legkomplexebb rendszere, tükrözve a erős prénatalista (a születésmennyiség növelésére irányuló) politikát. Az alapvető támogatás (Allocations familiales) két és több gyermekkel rendelkező családoknak fizetésre kerül 20 éves korig (meghatározott feltételekkel). Mérete a család jövedelmétől és gyermekek számától függően progresszívan nő. Például egy háromgyermekes család jelentősen többet kap, mint egy kettőgyermekes család. Számítanak külön kiegészítések a 11 és 16 éves gyermekek számára, a tanév kezdetére szánt támogatás (Allocation de rentrée scolaire) és sok más specializált kiadás. A rendszer célja nemcsak a jelenlegi kiadások támogatása, hanem az aktív stimulálása is a harmadik és a következő gyermekek születésének.
A Japán és a Dél-Korea, amelyekkel szemben a születésmennyiség katasztrofális csökkenése és az időskorúak arányának növekedése áll szemben, aktívan bevezetik és bővítenek a támogatási rendszereiket.
A Japánban a gyermek támogatása (Jidō teate) a középiskola befejezéséig (kb. 15 éves korig), néhány településen pedig tovább is fizetésre kerül. 2023-tól jelentős liberalizáció történt: a támogatás mostantól a magas jövedelmű családok gyermekeire is kiadásra kerül, amely a demográfiai kihívásra adott válasz általánosabb modelljének jelképe.
A Dél-Korea a gyermek születésekor kapott egyszeri kiadásokon (több tucat millió von on a régióktól függően) és a havonta kiadott támogatásokon helyez emphasiszt, amelyeket mostanában 18 éves korig való meghosszabbításról is vitatnak. Ez egy jóllehető példa a gyorsan fejlődő politika az acut demográfiai válság körülményei között.
A posztszocialista országok: A szovjet örökség és az új megközelítések kombinációja
A Lengyelország 2016 óta a jelentős "Rodzina 500+" programot valósítja meg, amely 500 zlotyt (kb. €110) fizet havonta a második és minden következő gyermek 18 éves korig. A program eredetileg nem volt szükségességi ellenőrzés alatt, és jelentősen csökkentette a gyermekszegénységet, és politikailag rendkívül népszerűvé vált.
A Oroszországban a rendszer több szintű: a szegény családok számára kiadott havonta rendszeres támogatás (16-18 éves korig, lehetőség a meghosszabbításra) mellett, 2018 óta havonta kiadott támogatásokat vezettek be a második gyermek 3 éves korig (a gyermekéletminimum határain belül). Léteznek regionális kiegészítések, amelyek gyakran a támogatást 16-18 éves korig meghosszabbítják. 2022 után a rendszeret számos új kiadás bővítette, amelyek közül egy része hosszú távú.
A universalitás irányába történő elmozdulás: Sok országban (Kanada, néhány japán régió) a szükségességi ellenőrzésről való áttérés a többi univerzális kiadásokhoz, ami csökkenti a stigmatizációt és a bürokratikus költségeket, és támogatja a középosztályt.
A kor meghosszabbítása: A klasszikus 16-18 éves kor mind gyakrabban meghosszabbodik 23-25 éves korig, ha tanulnak, ami tükrözi a fiatalok gazdasági függőségének meghosszabbodását.
A demográfia mint motor: A születésmennyiség alacsony országokban (Magyarország, Lengyelország, Dél-Korea, Japán) a kiadások mérete és hossza gyorsan növekszik, és demográfiai politika kulcseszközeivé válnak.
Hatékonyság: Sok kutatás, beleértve az OECD munkáit is, azt mutatja, hogy a tartós és előrejelzhető pénzügyi átutalások a gyermekek családjaival szemben a leg hatékonyabb eszközök a gyermekszegénység elleni küzdelemben és a gyermekek egészségének, táplálkozásának és oktatási eredményeinek javításában.
Ezért a hosszú távú csecsemői támogatások nem csupán szociális segítség, hanem stratégiai befektetés az emberi tőke és a demográfiai fenntarthatóságba. Terjesztésük és tervezésük közvetlenül függ a társadalmi-gazdasági kontextustól, a demográfiai céloktól és az adott állam politikai értékeitől.
New publications: |
Popular with readers: |
News from other countries: |
![]() |
Editorial Contacts |
About · News · For Advertisers |
Digital Library of Austria ® All rights reserved.
2025-2026, ELIBRARY.AT is a part of Libmonster, international library network (open map) Preserving Austria's heritage |
US-Great Britain
Sweden
Serbia
Russia
Belarus
Ukraine
Kazakhstan
Moldova
Tajikistan
Estonia
Russia-2
Belarus-2