A régi írott írástudatások dekódolásának történetében kiemelkedő helyet foglal el a szovjet nyelvész és etnográfus, Jurij V. Knorozov által elvégzett felfedezés. A munkája, amely lehetővé tette a maiák civilizációjának szövegeinek olvasását, egy kiemelkedő példája annak a tudományos zsenialitásnak, amely képes volt legyőzni az akadémiai közösség izolációját és szkepticizmusát. Ez a teljesítmény egyedisége abban rejlik, hogy a kutató, aki soha nem járt Mesoamerikában, megvalósította a sikert, amelyet évtizedekig a világ legjobb elméi próbáltak elérni, rendelkezve minden szükséges erőforrással.

A dekódolás teoretikai alapjai

Knorozov a rejtély megoldásához nem az archaeológiai leletekben, hanem a teoretikus nyelvészetben talált kulcsot. Fejlesztett és kiválóan alkalmazott egy összetett módszert, amely a strukturális elemzésen alapul. A tudós a következő alapvető állítást vette figyelembe, hogy bármely írásrendszer tükrözi egy adott nyelv struktúráját. Elutasította az akkor a nyugati kutatók körében népszerű ötletet, miszerint a maiák írásrendszere kizárólag ideográfiai jellegű, és hogy minden jel egy egész szót vagy fogalmat jelöl. Knorozov meggyőződésére a maiák írásrendszere iergográfiai, kombinálva logogrammákat (szavak jelét) és fonetikus jeleket (hangjegyeket). A kutatás alapját a koloniális korból fennmaradt kéziratok képezték, különösen Diego de Landy úgynevezett "Jutalmak a Jukatán ügyeiről" című munkája, amelyet Knorozov előtt hitelességének tekintettek.

A maiák írásrendszere "alfa és omegája"

Knorozov teóriáját kiválóan illusztrálta a úgynevezett "Landy-alfabétájának" dekódolásával. A XVI. századi spanyol püspök, aki a helyiek szavai alapján feljegyezte a jeleket, amelyeket úgy gondolt, hogy megfelelnek az испан nyelv betűinek. A korábbi kutatók, akik meccsileg alkalmazták ezt a listát a szövegek olvasására, kudarcot vallottak, és Landy feljegyzéseit hibásnak tekintették. Knorozov azt feltételezte, hogy az indigének nem betűket, hanem szókat mutattak Landának. A jel, amelyet Landa "u" betűnek interpretált, valójában a "ку" (kukac) szlogent jelölte, mert a mai nyelven a "ку" szó "kukacot" jelent. Hasonlóképpen a "а" jel a "тун" (kő) szlogent jelölte. Ez a geniális feltételezés, hogy a jelek nem a szó kezdeti "betűjét", hanem egy egész szlogent jelentenek, a további dekódolás alapjává vált.

A tudományos elismerés és a nyugati kollégák elleni polemika

Knorozov első cikke a dekódolás előzetes eredményeivel 1952-ben jelent meg, és sensációhoz vezetett a szűk körökben. Azonban a nyugaton, különösen az Egyesült Államokban, ahol Eric Thompson nagyobb majaista teóriája uralkodott, felfedezése elszigeteltségben és ellenszenvben találta magát. Thompson, aki kizárólag ideográfiai és asztrológiai jellegű textusokat védett, hevesen kritizálta a szovjet tudóst, és "marxista fantáziának" nevezte munkáját. Csak Thompson halála után és más kutatók munkáival, akik Knorozov módszerét fejlesztették, a dekódolás elnyerte a világszerte elismertséget. 1975-ben kiemelkedő munkásságáért Knorozov megkapta a Szovjetunió Állami díját, és 1990-ben a mexikói kormány az Azték Sastánnyal díjazta.

Knorozov öröksége és a mai majaizmus

Mára Jurij Knorozov által javasolt módszer a maiák írásrendszere megértésének alapját képezi. Köszönhetően a munkájának a tudósok képesek voltak elolvasni a legtöbb ismert feliratot a monументumokon és kerámiákon. Ez alapvetően megváltoztatta a maiák civilizációjáról alkotott képet. Az egykor békés papok-astronómák társadalmától elszakadva, számos városállam világát fedezték fel, amelyek között heves háborúk folytak, bonyolult politikai történelemmel, dinasztikus házasságokkal és rítusokkal. Jurij Knorozov nemcsak megfejtette a régi írásrendszert, hanem egy nagy civilizáció hangját adta vissza, visszahozva a valódi, sokoldalú történetét. Az ő élete bizonyította, hogy a nagy felfedezésekhez nem annyira az archeológiai leletek hozzáférése, hanem a teoretikus gondolkodás ereje és a zsenialitás intuíciója szükséges.

Permanent link to this publication: