Raszista teória mint mítosz: tudományos hiábavalóság és társadalmi következmények

Bevezetés: a hamis tudománytól az ideológiáig

Raszista teória a hamis tudományos nézetek rendszere, amely szerint az emberiség biológiailag különböző, hierarchikusan szervezett csoportokra (rácsoakra) oszlik, amelyek fizikai, intelligens és morális jellemzői előrejelzettek és öröklődnek. Bár történelmi szerepe volt a társadalomtudományokban az 1800-as években és a 20. század első felében, a modern genetika, antropológia és biológia teljesen megkérdőjelezte alapvető állításait, amelyeket tudományos mítosszként ismernek el, amely a kolonializmus, a rasszizmus és a genocídus indoklására szolgált.

Történelmi eredet: a mítosz születése

A rasszista gondolkodás gyökerei a kolonizációs győzelmek korába nyúlnak vissza, de teoretikai kialakítása az 1700-as és az 1800-as években, párhuzamosan az természettudományok fejlődésével történt. Fontos pontok:

Karl Linnaeus a „Természet rendszerében” (1735) az egyik első osztályozást javasolta, ahol emberi „fajoknak” nemcsak fizikai, hanem stérépikus pszichológiai jellemzőket is tulajdonított (például az „amerikaiaknak” haragság, az „európaiaknak” találatosság).

Joseph de Gobineau a „Raszák egyenlőtlenségének kísérlete” (1853–1855) című munkájában a „népességet” (északi) rácsozat hozta létre a civilizáció teremtőjének, és a rácsozások keveredését a civilizáció bukásának okának tekintette. Munkája a rasszisták szentkönyve lett.

A társadalmi达尔vinizmus (Herbert Spencer) az evolúciós kiválasztás elveit vitte át az emberi társadalomra, indokolva a versenyt és a „legjobban alkalmazkodók” rácsozások túlélését.

Ezek a konceptuák nem annyira kutatások eredményei, mint a társadalmi hierarchiák és kolonizációs kapcsolatok természetre vetett ábrázolása.

Raszista teória kulcsmytusai és tudományos cáfolataik

1. A „tiszta”, diszkrét rácsozások létezésének mítusa.
A teória azt állította, hogy a rácsozások jól meghatározott, egyedi, változatlan jellemzőkkel rendelkező csoportok.

Genetikai cáfolat: A modern kutatások (például az „ember genomjának projektje”) azt mutatják, hogy az egyes úgynevezett „rácsozás” (például az afrikaiak) belső genetikai sokfélesége jelentősen meghaladja a különböző „rácsozások” közötti átlagos különbségeket. A genetikai variációk klinikus (gradiens) formában oszlanak el, nincsenek éles határok. A „tiszta” rácsozások nem léteznek a folyamatos többéves keveredés miatt.

2. A fizikai és intelligens-morális jellemzők közötti korreláció mítusa.
A teória összekapcsolta a bőrszínt, a koponyaformát az intelligenciával, a tehetséggel, a bizonyos társadalmi viselkedésre való hajlandósággal.

Cáfolat: Nincs egyetlen ismétlődő tudományos kutatás, amely ilyen korrelációt bizonyítana. Az intelligencia, a személyiségjegyek, a kreativitás több gén, környezeti, társadalmi, kulturális és oktatási tényezők összetett kölcsönhatásának eredményei. Az agy méretének mérésére használt cranialometria, amelyet az 1800-as években népszerűvé tették, módszerileg nem megalapozottnak bizonyult.

3. A rácsozatos hierarchia és a „magasabb/alsóbb” rácsozások mítusa.
Az a gondolat, hogy a rácsozásokat biológiai és kulturális fölényre vagy alulmaradásra lehet osztályozni.

Evolúciós biológiai cáfolat: Az evolúció nincs irányultsággal a „magasabb” vagy „alsóbb” irányba. Azok a jellemzők, amelyek mint adaptációk jelentek meg egy adott környezethez (például a sötét bőr az ultraibolya sugarakhoz, az epikantusz a szél és a hideg ellen), nem értékelhetők „jobb” vagy „rosszabb”ként az adott kontextus nélkül. Semmilyen modern populáció nem „primitív” vagy „evolúciós kezdeti szakaszban” áll az emberi evolúcióban — mindegyik megtapasztalta az egyenlő hosszú adaptációs utat.

4. A rácsozás hatása a történelemre és kultúrára mítusa.
Az állítás, hogy a történelmi folyamat és a civilizációs fejlettség a népességből származó rácsozás határozza meg.

Historiai tudományos cáfolat: A civilizáció emelkedése és bukása komplex geográfiai, gazdasági, politikai és kulturális okokból magyarázható, nem a biológia. Azonos terület (például a Közel-Kelet) különböző időszakokban volt a világ tudományának központja és a periféria, ami kizárja a rácsozatos determinizmust.

Társadalmi-politikai következmények: a teóriától a katasztrófáig

A rasszista teória nem maradt irodalmi tudománynak. Az alábbiak alapjává vált:

Colonialis politika, amely a „alsóbb” rácsozások kihasználását az „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” rácsozások „alsóbb” r
© elibrary.at

Permanent link to this publication: