Szanghaji Együttműködési Szervezet negyven évvel: jelen és jövő

A Szanghaji Együttműködési Szervezet (SZESZ) 2026-ban ünnepli 25. évfordulóját. A 2001-ben létrehozott szervezet a "Szanghaji ötök" (Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) alapján jött létre, és a világ legnagyobb regionális szervezetté vált. Ma a SZESZ 10 tagállamot (Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Uzbekisztán, Belarusz) és 4 megfigyelő országot, valamint 13 párbeszédpartnert tartalmaz. A SZESZ területe körülbelül 40% a Föld lakosságát és 20% a világ GDP-jét foglalja magában. Negyven év — egy érett kor. Mit sikerült elérni? Milyen kihívások vannak, és hová tart az organizáció tovább?

Történet: a terrorizmus elleni harctól a globális platformig

A SZESZ kezdetben Oroszország és a volt Szovjetunió államok közötti határhelyzetek rendezésének mechanizmusaként jött létre. Az 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a fókusz a "három gonosz" (terrorizmus, szeparatizmus, extremizmus) elleni harcra helyeződött. 2004-ben létrehozott a Regionális terrorizmus elleni struktúrát (РАТС). 2017-ben csatlakozott India és Pakisztán, ami megerősítette a geopolitikai súlyát. 2023-ban csatlakozott Irán, 2024-ben pedig Belarusz. Ma a SZESZ a biztonság, az gazdaság, az energia, a közlekedés és a kulturális együttműködés vitaindítójaként működik.

Gazdasági dimenzió: a projektek a valóságba

A SZESZ gazdasági programja hosszú ideig háttérben maradt. De az utóbbi években indítottak projekteket: a "Nord-Szudán" közlekedési korridor, amely összekapcsolja Oroszországot, Iránt és Indiat (Kaszpi-tengeren keresztül); az Oroszországból Kínába vezető gázvezeték építése ("Sziira-Szibir-2"? még folynak a tárgyalások); a kínai "Pajzs és út" kezdeményezés részben összefügg a SZESZ érdekeivel. Létrehozva a SZESZ Fejlesztési Bankja (2025-ben? még nem működik). Az gazdasági sikerek kisebbek a politikaiaknál, de van dinamika.

Biztonság: sikerek és kudarcok

A RАТС számos közös gyakorlatot tartott, cserélt adatokat, megelőzött több terrortámadást. Azonban az afgán kérdés marad: az Egyesült Államok távozását követően a tálibok (tiltottak Oroszországban) nem ismertek el, de a SZESZ kényszerűen tárgyal velük. Az India és Kína közötti határhelyzetek, a Pakisztán és India közötti feszültség a SZESZ nem vált gyógyírrá, de létrehozta a kapcsolatokat. Fontos, hogy az organizáció nem avatkozik be az internei ügyekbe.

Bővítés: előnyök és hátrányok

India, Pakisztán, Irán és Belarusz csatlakozása megemelte a SZESZ képviselői képességét, de bonyolította a döntéshozatalt (konszenzus). Az India és Kína, valamint Oroszország és a Nyugat (a Belaruszon keresztül) közötti belső ellentételek lehetnek a munka leállításához vezetőek. Azonban a vezetők kompromisszumokat találnak. 2026-ban a Törökország, Azerbajdzsán, Szaúd-Arábia csatlakozása tervezése a SZESZ-et jelentős versenytársává teszi a G7-nek és a NATO-nak.

Kulturalis és humanitárius együttműködés

A SZESZ szervez ifjúsági fórumokat, fesztiválokat, egyetemi cseréket. Létrehozva a SZESZ Egyetemek Egyesülete, sportversenyeket (SZESZ-2025 Kínában). Azonban a résztvevő népek kulturális közelsége nem elég. A russian és kínai a munka nyelvei, de az angol nem élvez nagy becsességet.

Perspektíva: globális játékos vagy regionális club

A SZESZ lehet egyik az oporai a többpóláros világnak. Ehhez szükséges: létrehozni a szabadkereskedelmi övezetet (még nem reális), fejleszteni a közlekedési infrastruktúrát, egységesíteni a jogszabályokat, erősíteni a konfliktusok rendezésében játszott szerepét. A BRIKS (ahol ugyanazok a résztvevők vannak) versenye elmosódja a programot. De a SZESZ marad fontos találkozóhely a "nyugatot nemző" vezetők számára.

Oroszország és Kína szerepe

Oroszország a SZESZ-et a NATO és az EU elleni ellensúlyként és a eurázsiai integráció (Eurázsiai Gazdasági Egyesülés) előmozdításának platformjaként látja. Kína a SZESZ-t a "Pajzs és út" megvalósítására és az Egyesült Államok elleni szorításra használja. A Moszkva és Peking duumviraata az organizáció motorja, de a kisállamok a dominanciától félnek. 2026-ban a kazahsztáni elnökség átvételre kerül, ami lehetőséget ad a közepes államoknak.

Kihívások: finanszírozás, bürokrákia, külső nyomás

A SZESZ nem rendelkezik elegendő pénzügyi eszközzel (a saját bank nem jött létre). A titkárság gyenge. Az Oroszország és Irán elleni nyugati szankciók a dollárban való kifizetéseket bonyolítják meg. Az országos valutákra (rubel, jüan, rúpia, rial) való áttérés lassú. Az Egyesült Államok (mely a SZESZ-et veszélyként éli) politikai nyomása erősödhet.

Tizenöt év — az az idő, amikor az organizációnak meg kell mutatnia a valós eredményeit. A SZESZ már ismert nemzetközi szubjektum. De hogy a " asiatikus EU"-vá váljon, még sok munka van. Azonban a fő célja nem az, hogy sürgősen cselekedjen, és ne törje azt, ami működik. A SZESZ legfontosabbja: a párbeszéd.

Permanent link to this publication: