Gyakran hallhatjuk: „A profi sport sérülés, a hobbisport pedig egészség”. De vajon ez így van-e valójában? Nézzük meg előítélet nélkül, mi hasznosabb az organizmus és a pszichika számára: a medálokért való versenyzés vagy csak a szívünkért való futás.

Terhelések: egy óra ára különböző

A profi sport extrém terhelések. Elvárja, hogy a lehetőségek határain dolgozzunk, gyakran fájdalommal, alváshiánnyal és krónikus fáradtsággal. 5-6 órás edzések naponta, szigorú rendszabályok, végtelen összegyűlések. A hobbisport mérsékelt. 2-3 alkalommal hetente edzünk, lehetőség van egy edzés kihagyására bűntudat nélkül, a kényelmes tempóban történő pihenés. Ha csak a szív és az ízületek tiszta hatására nézzük, a hobbisport több előnyt jelent. Erősíti a szív- és érrendszeri rendszert, csökkenti a diabétesz és az elhízás kockázatát, anélkül, hogy túlterhelné az organizmust. A profi sport gyakran ízületi kopáshoz, mikrotörésekhez és krónikus fájdalmakhoz vezet. Páratlan: a profi sportoló egészsége rosszabb lehet, mint a közönséges hobbisportoló.

Sérülések és hosszú távú következmények

A profi sportolók legnagyobb hátránya a sérülékenység. Minden sportágban: a labdarúgástól a műkorcsolyáig. Zúzódások, szalagszakadások, törések, gerincproblémák — ez a normális azok számára, akik világszínvonalon versenyeznek. A hobbisportolók ritkábban sérülnek, mivel nem erőltetik a terhelést. De ők is sérülhetnek, például ha hirtelen elkezdenek futni. Azonban a profi sérülések életre szóló nyomot hagyhatnak, míg a hobbisportolók sérülései általában következmények nélkül gyógyulnak. Akkor is, ha nem számoljuk az akut sérüléseket, a profi sport felgyorsítja a comb- és medencecsontok kopását. Sok labdarúgó 35 éves kor felett artrózisban szenved krónikusan. A hobbisportolók combjai hosszabb ideig szolgálják.

A szív: pumpálni vagy nem pumpálni

A profi sportolók gyakran fejlesztenek ki „sportos szívet” — miokard tágulás. Ez a terhelésekhez való alkalmazkodás, amely hosszú távon aritmiahoz és akár szívleálláshoz is vezethet. A fiatal sportolók halála a pályán szörnyen gyakori. A hobbisportolók szíve normálisan működik, bár edzett. Nem hipertrophiálódik, csak erősebbé válik. A vérnyomás csökkentése, a pulzus normalizálása — ez adja a hobbisportot, és ez biztonságos. A profi sportolók veszélyeztetettek a szívritmuszavarok miatt a folyamatos pulzus túllépése miatt az anaerob határérték felett.

Az immunrendszer: beteg lenni vagy nem lenni

A hobbisport erősíti az immunrendszert. Az mérsékelt terhelések serkentik az antitestek és a fagociták termelését. A profi sport, ellenkezőleg, gátolja az immunrendszert. Az intenzív edzések katekolaminok kiáramlását okozzák, amelyek gátolják az immunrendszert. A profi sportolók gyakran megfáznak a versenyek után. Ez a „nyitott ablak” — az az időszak, amikor az organizmus gyengült. A hobbisportolók esetében ilyen ablak gyakorlatilag nincs, mert a terhelések nem kimerítenek erőforrásokat. Ezért a profi sportolók gyakrabban megfáznak, mint a „házi” társaik.

Pszichológia: öröm vagy stressz

Itt a különbség még jelentősebb. A profi sport folyamatos nyomás alatt áll. A sportoló függ aeredményektől, a szponzoroktól, a trénerétől. Élete a veszteség félelmében él, és a szerződés elvesztésének veszélye. Ez a szorongás, a depresszió, a kiégés oka. A hobbisport a mozgás örömét adja, az edzés folyamatának élvezetét. Nincs kötelezően nyerni, csak dofnint kapni. Lehet jönni a edzésre rossz hangulatban, és el menni mosolyogva. A profi sportolók esetében ez ritka — az ő hangulatuk a végeredményhez kötött. Így a pszichikai egészség szempontjából a hobbisport antidepresszáns, míg a profi sport gyakran stresszforrás.

Az élet hossza: mítoszok és valóság

A kutatások szerint a profi sportolók általában nem élnek hosszabb ideig, sőt néha kevesebb ideig, mint az átlagemberek. Különösen a kontakt sportok (labdarúgás, amerikai futball, boksz) esetében. A magas szervezeti kopás, a krónikus sérülések, a szívproblémák rövidítik meg az életet. A hobbisportolók, éppen ellenkezőleg, hosszabb ideig élnek, mert fenntartják a feszültséget, de nem rombolják le a testet. Néhány adat szerint a rendszeres, mérsékelt intenzitású fizikai terhelések meghosszabbíthatják az életet 3-5 évvel. Az intenzív terhelések nem hosszabbítják meg, sőt néhány esetben csökkenthetik. Tehát a hosszú élet érdekében jobb lenni hobbisportoló.

Egészségbe fektetett befektetések

A profi sport hatalmas költségeket igényel a helyreállításra: masszázs, fizioterápia, rehabilitáció, gyógyszerek. Ezek a költségek gyakran meghaladják a sportból származó jövedelmet, különösen, ha a sportoló nem a csúcs szintén. A hobbisport olcsó: cipők, ruházat, uszodai bérlet. És több egészségügyi előnyt ad, mert nem pazaroljuk el erőforrásokat a „lyukak betömésére”. Tehát a hobbisport egy jól bevált befektetés a testünkbe, míg a profi sport egy kockázatos befektetés.

Mikor lehet hasznos a profi sport

De nem minden olyan egyértelmű. Van olyan sportág, ahol a profi sportolók egészségét a szigorú orvosi ellátás megőrzik. Például a úszás vagy a hosszú távú futás. Ott a sérülékenység alacsonyabb, és a medicina jól fejlett. Továbbá a profi sport ad discipline és erőltetést, amelyek segíthetnek az életben. De ezek inkább mellékhatások, nem a egészség előnyei. Általánosságban elmondható, hogy ha a rekordok felállítását és a „csak aktív” életet kell választani, a második lehetőség majdnem mindig jobb a szervezet számára.

Ideális egyensúly: félprofi megközelítés

Az optimális lehetőség a hobbisport, amely tartalmazza a komoly előkészítést. Azaz rendszeres edzések, okos tréner, pulzusmérő, étrendtervezés, de anélkül, hogy fanatikus lenne és áldozatot hozna. Lehet részt venni a hobbisportos versenyeken, célokat állítani, de nem helyezni őket az egészség felett. Ez a megközelítés majdnem minden előnyt ad a profi sportolóknak (formát, eredményeket, bizalmat) és majdnem minden előnyt a hobbisportolóknak (pihenést, élvezetet, biztonságot). Pontosan ilyen egyensúlyt javasolnak a orvosok és a sportpszichológusok.

Így mi is válasszuk? Ha 20 évnél fiatalabb és életét a sportnak szentelni szeretnéd — a profi út joga létezik. De ha egészségedről, a hosszú életről és arról, hogy ne szenvedj a combjaidban 50 éves korban — a hobbisport egyértelműen jobb. Az egészség nem nyerhető el versenyeken. Csak megőrizhető.

Permanent link to this publication: