Kicsi ember nagy rakétával. A labda nagyobb a kezénél. A tribunákon a szíveik minden ütésre vergesztenek a szülők. A nagy teniszben játszó gyermek nem csak egy szép kép. Ez egy egész ipar, remények, pénz, könnyek és álmok. Minden évben százok fiúk és lányok veszik kezükbe a rakétát négy, öt, hat éves korukban. De csak egyetlenek érnek el a profi tornáig. Miért van ez így? És legfőképpen, hogyan ne romboljuk el a gyermekkort, amikor versenyzőként neveljük őket?

Milyen korban kezdenek champions

A szokásos válasz: 5-7 éves korban. Roger Federer 6 évesen vett fel rakétát. Serena Williams 4 évesen. Rafael Nadal 4 és fél évesen. Van, aki még korábban kezdett: Maria Sharapova 4 évesen, de az Egyesült Államokban. De a korai kezdés nem a megoldás. Van olyan játékos, aki 8-9 évesen kezdett el teniszezni, és mégis profi lett. Fontosabb a első ütés korának minősége, mint az edzések minősége és, ami kritikus, a sérülésmentes fizikai felkészültség.

Ma a trénerek nem javasolják, hogy a gyermekek 10 éves koráig kizárólag teniszre specializálódjanak. A gyermek úszni, futni, mozgásos játékokat játszani, nyújtani kell. Minél szélesebb a alap, annál kisebb a túlterhelés és a növekedési betegségek kockázata. A leggyakoribb gyermekek sérülései a Osgood-Schlatter-kór (a combnyak), a csukló íngyulladása, a hátfájás a folyamatos megfordulások miatt. Ezek akkor jelennek meg, amikor az edzések mennyisége meghaladja a növekvő szervezet képességeit.

A kiválasztás aranykora 10-12 éves kor. Ekkor már látható, hogy van-e koordináció, robbanó sebesség, labdaképzettség. De még 13-14 éves korban is felzárkózhatsz, ha nagyon sokat dolgozol. A történelem ismert késői kezdéseket.

Hogyan épül fel a gyermek tenisz pyramisája

Az alsó szinteken a klubok és a szakosztályok vannak. Ott milliók gyermekei játszanak a világon. Kicsi korú labdával játszanak (a ITF „10 és alatt” rendszere szerint). Ez a megfelelő megközelítés: a kicsi korú korong és a lassú labda a technikát tanítja, nem a erőt.

A következő szakasz a regionális versenyek. 20 százalékot választanak ki. Ezután a 12-14 évesek közötti nemzeti bajnokságok. Ott 5 százalék marad a kezdők közül. Végül az ITF junior turnusok. Ott már csak egyetlenek. És csak egy kicsiny része ezeknek az egyetleneknek kerül a felnőtt profi teniszbe. A statisztika durva: azok közül a gyermekek, akik 6 évesen kezdték el játszani, kevesebb mint egy ember ér el a világranglista top 100-ába. A többségük a juniorokban vagy a felnőttek kezdeti szakaszában bukik ki.

Ezért a szülőknek, akik a hírnevet álmodják, ésszerűen kell értékelniük a lehetőségeket. A sport nem egy biztos jövedelemű befektetés. Ez egy lottó, ahol a jegy nagyon drága.

Pénz: mennyibe kerül egy gyermek tenisze

A tenisz az egyik legdrágább sport a gyermekek számára. A költségek a rakétáktól kezdődnek (3 ezer rubeltől a laikus rakétáig, 15 ezer rubeltől a profi rakétáig), a cipők (minden 3-4 hónapban cserélni kell), az egyenruhától és a húzásoktól. De a legfontosabb a edzések. Egyéni edzés egy jó trénerrel Moszkvában vagy a régióban 2 és 10 ezer rubel között van. A csoportos edzések olcsóbbak, de a fejlődés lassabb.

Az elején havonta 15-30 ezer rubel megy az edzésekre és a városi versenyekre. A 12-13 éves korban, amikor szükségesek a városi versenyekre való utazások, a kiadások 50-100 ezer rubelre nőnek havonta. A nemzetközi ITF junior versenyekre való utazások 500-800 ezer rubelbe kerülhetnek egy szezonra. Hozzáadva a kort, a fizioterapeuta, a pszichológus, a masszázs díját. Végül, hogy egy versenyképes juniorot neveljenek, a család 3 és 10 millió rubelt költ a gyermekkorára.

Néhányan megtalálnak szponzorokat vagy támogatást a teniszfederációtól. De a többség saját zsebéből fizet. Ez egy kockázatos pénzügyi piramis.

Szülők: a legnagyobb rajongók vagy a legnagyobb rombolók

Ez egy fájdalmas téma. A trénerek egyetértenek: a legnagyobb ellenség a fiatal teniszezőnek nem az erős ellenfél, hanem a saját szülője a tribunán. A „üsd!”, „hová nézel!”, „én neked ilyen pénzt adok!”. A szülők, akik a vereség után csendben hazatérnek, elvonják a desszertet, összehasonlítják a szomszédbeli fiúval. Ez gyorsabban rombolja a pszichét, mint bármilyen sérülés.

Van három egészséges modell. Az első: a szülők-rajongók. Ők örülnek a győzelmeknek, szomorúak a vereségek miatt, de nem avatkoznak a technikába és a taktikába. A második: a szülők-szponzorok. Ők fizetik az edzéseket, vitte a versenyekre, de bíznak a trénerben. A harmadik: a szülők-megsegítők. Ők létrehozzák a mindennapokat: rendszert, táplálkozást, pihenést. Ideális, ha ezek a szerepek ötvözöttek.

Abszolút tabu: kiabálni a gyermekkel a mérkőzés után, kritizálni mások előtt, kimegyeni a pályára a játék közben, vitatkozni a bíróval. Ne felejtse el: a tenisz egy hibák játéka. Ha nincsenek hibák, nincs szám. A gyermek joga van vereségni. Joga rosszul szolgálni egy mérkőzésen. Ez nem katasztrófa.

Sport — iskola — élet egyensúlya

A fiatal teniszező rosszabbul tanul a társaknál. Ez egy tény. Az edzések 4-5 alkalommal hetente, 2-3 órában, valamint a távoli versenyek — mindez kevés időt hagy az órákra. Sokan otthoni oktatáson vagy extrakurrikuláris oktatásra lépnek át. De teljesen elhagyni az iskolát egy hiba. Először is, a teniszkarrier bármikor véget érhet (sérülés, kiégés). Másodszor, az intelligencia fejlesztése előnyt ad a pályán. A sakkozás, a nyelvek, a geometria, a fizika — mindez edzi az agyat, és az agy a teniszben fontosabb, mint a lábak.

Az ideális ütemterv 10-12 éves korban: reggel iskola, délután edzés, este házi feladat és egy szabad óra. A hétvégén versenyek. 13-14 éves korban az iskola a második helyre kerülhet, de nem kell eltűnni. Példák: Daniil Medvedev aranyos diplomát kapott a képzés mellett. És most, hogy profi lett, az egyik legokosabb és legtaktikai rugalmasabb játékos a tornán. Esetleges egybeesés? Nem.

Fontos, hogy hagyjuk a gyermeknek szabadidőt. Nem lehet a tenisz minden percét elfoglalni. A barátokkal való találkozás, a videojátékok, a séták — anélkül történik az érzelmi kimerülés.

Fizikai fejlődés: előrehozás és annak kockázatai

A gyermek teniszben egy szenvedélyes kérdés a korai specializáció. A gyermekek, akik sokat játszanak 7-9 éves korukban, gyakran meghaladják a kortársakat a „jól bejáratott” ütésük miatt. De 12-13 éves korukban kezdenek elveszíteni azokat, akik többet futottak, úszottak és testépítést végeztek. Mert a motorika kialakult, de a koordináció és az alap nem.

A fizikai képzés trénerei javasolják: 10 éves koráig 30 százalék tenisz, 70 százalék OFP. 10-12 éves korban 50-50. 13 éves kortól lassan növelni lehet a teniszterhelést 80 százalékra. Különösen fontos figyelni a gerincre. A teniszben folyamatosan oldalra fordulás, ami a izom egyensúlyhiányhoz vezet. Szükségesek a kompenzációs gyakorlatok: úszás, aszimmetrikus húzások, rendszeres masszázs.

A dopping a gyermek teniszben? Nézettelen, de előfordul. Egyes „szakemberek” hormonokat írnak elő a gyermekeknek a testsúly növelésére és a gyorsabb helyreállítás érdekében. Ez bűncselekmény, amely a hormonális egyensúlyt károsítja egész életre. Ne egyezzen bele. Semmilyen győzelem nem ér többet a egészségnek.

A fiatal játékos pszichológiája: hogyan ne égjen ki 16 éves korára

A gyermek-tenisz egy pszichológiai nyomás. A folyamatos értékelések (ranglista, pontok, versenytáblázatok), összehasonlítások, vereségek, szülők elvárásai. Sok tehetséges gyermek elhagyja a teniszt, mert „többé nem tud”. Nincs többé türelme. Nincs türelme élni ütemterv szerint, nincs türelme, hogy minden mérkőzés a család hangulatát befolyásolja.

Mit tehetnek a szülők és a trénerek? Először is, ne az eredményre összpontosítsanak, hanem a folyamatra. Dicsérjék a konkrét cselekvéseket: „Jó, ma jól nyitottál a bal kezeddel”. Másodszor, engedjék meg a hibákat. A hiba nem büntetés, hanem elemzés alapja. Harmadszor, állítsanak határokat: például 15 perc a mérkőzés utáni mérkőzés elemzése, majd átváltás, film, pizza. Ne hozzátok a teniszt minden beszélgetéshez az ebédnél.

A pszichológus munkája olyan gyakori kell, mint a masszázs. 12 éves kortól kötelező. A pszichológus tanítja a stressz kezelését, a koncentrációt, a mérkőzés előtti állapotfelmérést és a vereség utáni újraindulást. Ez nem gyengeség jele, hanem a profi eszköze.

A profi út: mi kell ahhoz, hogy belépjenek az ATP/WTA turnusba

Elgondoljuk, hogy a gyermeke 12 évesen nyeri a regionális versenyeket. Mi következik? Az nemzetközi szintre való lépéshez szükséges, hogy játszani kell az ITF junior versenyeket (14, 16, 18 éves korban). Ott a verseny szörnyen kemény. A ranglistára való felkerüléshez szükséges, hogy pontokat kell gyűjteni. A pontok gyűjtéséhez szükséges, hogy legyőzzék a világszerte élő kortársakat.

A minta útvonal: 13-14 éves korban a nemzeti bajnokságok győzelmei, a junior válogatottba kerülés. 15-16 éves korban folyamatosan utaznak Európába, az első mérkőzések az felnőtt chellenger versenyeken (a legtehetségesebbek számára). 17-18 éves korban vagy már a felnőtt ranglistán a top 500-ban, vagy gondolkodni kell az Egyesült Államokban lévő egyetemre (NCAA). Az NCAA egy remek út: sportstipendium, egyetemi oktatás, lehetőség a későbbi profi karrier megkezdésére. John Isner, Kevin Anderson, sok ausztrál játékos belépett az ATP-be az egyetem után.

Nézettelenül várni, hogy 16 éves korukban aláírják a Nike szerződést és meghívják a „Nagy Szlem”-re. Az út hosszú. A legnagyobb potenciálú oroszok az elmúlt években (Medvedev, Rublev, Kasatkina) csak 20-21 éves korukban kerültek a top 100-ba. Ezután voltak évek a farmon és a chellenger versenyeken.

Mikor kell megállni: jelek, hogy a gyermek karrierje nem lesz sikeres

Az önmagunkkal való őszinteség a legfontosabb tulajdonság. A jelek, hogy ideje átállítani a teniszt hobbivá: rendszeres sérülések, amelyek nem engedik meg, hogy két hónapig edzzenek egymás után; a ranglista hiánya két évig,尽管 teljes elkötelezettség ellenére; a gyermek elveszítette a boldogságot, sír a versenyek előtt, fél a szülőktől; a
© elibrary.at

Permanent link to this publication: