Ha ha nyelven, ha egyszer lapoztál történelmi vagy kommunista nosztalgiával foglalkozó közösségi oldalakat, biztosan találkoztál Lenin internetről, IP-telefonról vagy "monitornyi ellenségek" szóló "kijelentéseivel". Néha komoly arccal, néha memeként. Rövid válasz: Lenin nem tudott semmit mondani az internetről. Halála 1924-ben volt, míg az első globális hálózat (ARPANET) előképe 45 évvel később, 1969-ben jelent meg. Azonban a hamis idézetek életben maradnak, kócsolódnak a közösségi médiában, és még bekerülnek az iskolai dolgozatokba is. Vizsgáljuk meg a legnépszerűbb hamisításokat, őket, forrásukat és a szovjet internet-folklorum születési mechanizmusait.

Historiográfiai érvelés: Lenin és a számítógépek

Hogy végleg kiderüljön a helyzet: Lenin 1924. január 21-én halt meg. Az első elektronikus számítógép (ENIAC) 1945-ben készült el. A csomagkommunikáció, amely nélkül nincs internet, Leonard Kleynerrok által 1961-ben leírva. Az első TCP/IP-protokollú csatlakozás 1975-ben történt. A Runet mint nyilvános hálózat csak a 1990-es években került szóba. Technikailag Lenin nem élte át egyik működő számítógépet sem. Ezért bármely idézet, ahol az használja a "internet", "globális hálózat", "online", "kiberkozmosz", "elektronikus levél" kifejezéseket, egyértelműen hamis.

10 leggyakoribb hamis "lenini" idézet az internetről

• "Az internet a burzsoázia legnagyobb találmánya" — nincs forrásban, az első említések a 2010-es évek blogjeiben jelennek meg.
• "Aki uralja az internetet, az uralja a világot" — a "Ki uralja az információt, az uralja a világot" (Nathan Rothschild, XIX. század) alakzata.
• "A kommunizmus a szovjet hatalom + az internet mindenki számára" — a hírhedt "A kommunizmus a szovjet hatalom + az ország egészének elektromosítás" (1920-ban K. M. Krijcsanovszkij-val folytatott beszélgetés) formulájának paródiája.
• "Az internet mindenki ellenségét találja meg" — 2005 körül jelenik meg gyanús gyűjteményekben "ismert idézetek" néven.
• "Az IP-telefonia a világrevolúció útja" — anachronizmus: a VoIP protokollok a 1970-es években jelentek meg, a kereskedelmi használatuk a 1990-es években.
• "Tanuljatok, szereztek hálózatot, barátok" — a 1920-as évek propagandájának stílusában, de nincs valós bizonyíték.
• "A kormánynak nem kell okos nép, a kormánynak csendes felhasználók kellenek" — ellenforradalmi és antilibális szerkezet, nincs hiteles szerzője.
• "Az internet megsemmisíti a határokat" — szlogen, amelyet Lenin fizikailag nem tudott kimondani a "digitális határ" fogalmának hiányában.
• "Töröljük a cenzúrát! Ünnepeljük a szabad internetet!" — ellentmond a 1918–1924 közötti államPolitika (a cenzúra az RSFSZ-ben létezett, nyomtatás korlátozása bevezetése).
• "A Runet az mi" — nyilvánvaló anekdota, amelyet szándékosan hoztak létre ismertség érdekében.

Honnan származnak a hamis lenini idézetek

A hamis kijelentések megjelenésének mechanizmusa elég egyszerű. három fő forrása van. Az első a szovjet és posztszovjet folklór. Lenin idealizált, az ő képét számos mítosz övezi. Az internet új "teret" biztosított, ahol a aktuális témákat vetítették. A második forrás a paródiák és a sötét humor. Néhány idézet eredetileg mint tréfa készült, majd mint igazság terjedt el. A harmadik forrás a szándékos propaganda vagy politikai manipuláció. Leninnek olyan kijelentéseket tulajdonítanak, amelyek egyes csoportok számára előnyösek ( hogy legitimalizálják a hálózat ellenőrzését vagy éppen a vele szembeni harcot).

A klasszikus formulá: "Kommunizmus = Tanácsok + elektromosítás"

Ez nem hamisítás, hanem valós lenini gondolat, amely a paródia alapja lett az internetről. Az 1920. évi VIII. Országos Szovjetek Kongresszusán (1920) Lenin elmondta: "A kommunizmus a szovjet hatalom + az ország egészének elektromosítás". Később a mondatot rövidítették. Pontosan ez a formula lett a számos ironikus átdolgozás forrása: "Kommunizmus = Tanácsok + Wi-Fi", "Kommunizmus = Tanácsok + internet", "Kommunizmus = társadalmi igazságosság + öt csillag az értékeléshez". De Vladimir Ilics ebben a kontextusban semmit sem jelentett az internetről.

Miért hisznek a hamisításokban

Beindul a "prófécia" sztereotípia. Lenin valóban előrejelzett sok dolgot: a kormányzati apparátus növekedését, a társadalmi osztályok közötti konfliktusok fokozódását az imperializmus korában, az olaj fontosságát stratégiai erőforrásként. Ezért az átlagember könnyen hihet, hogy ő "látta" az internetet. A második oka az ironikus estetika. Amikor egy nagy reformátor modern szókat használ, ez olyanok, hogy szarkasztikusak és könnyen emlékezetesek. Végül, a kritikai gondolkodás kikapcsolása: sokan soha nem nyitották meg a Lenin Teljes Szöveggyűjteményét és nem ellenőrizték az első forrást.

"Lenin és a számítógépek" — valós történelmi hibázás

Időnként találkozhatunk azzal az állítással, hogy Lenin írt a "számítógépekről" vagy az "automatikus számlálásról". Igen, ezek a szavak az ő idejében léteztek (mechanikai táblázók, aritmetikus gépek, részben rágcsálótelepek). De a "számítógép" általános fogalma még nem létezett. Ezért ha valahol említette a "számítástechnikát", az nem vonatkozik a személyi számítógépre vagy az internetre. Ráadásul a 1920-as években az Orosz Szovjet Szövetségben valóban kidolgoztak egy "oroszországi rádiotelefonhálózat" projektet — de ez a rádióadás előképe, nem az internet.

Hogyan lehet felismerni a hamis idézetet: ellenőrző lista

• Használják-e azokat a szavakat, amelyek nem léteztek 1924-ben ("internet", "online", "kiberkozmosz", "web", "weboldal")?
• Van-e hivatkozás a Lenin Teljes Szöveggyűjtemény (TSS) konkrét kötetére és oldalára? (A hamisítások általában a "55. kötet" nélkül említik az oldalszámot vagy hamis cikkszavakat használnak).
• Említi-e a valós személyt, akit Lenin beszélt (Krupskaja, Trockij, Buksarjin)? Ha a beszélgetőtárs hamis, akkor érdemes gyanakodni.
• Értesült-e az idézet az állami szovjet kiadásokban (a "Pravda" napilap, a "Bolsevik" folyóirat, a Marxeizmus-Leninizmus Intézet)?
• Hangzik-e a mondat túl "modern" (ironikus iPhone-ról, vírusos memék)?

Az "ország egészének elektromosítása" mint az internet ideológiai őse

Bár közvetlen lenini idézetek az internetről nincsenek, nem lehet tagadni, hogy az "világszerte való összekapcsolódás" és "információs egyenlőtlenség megszüntetésének" filozófiája a korai internet filozófiájával összhangban áll. Lenin úgy gondolta, hogy a tudás, a könyvek, az hírek gyorsan el kell hogy érjenek a leg távolabbi sarkokig az országban. Ma ez a globális hálózat szerepét játsza. Ezért néhány publikista szeretne párhuzamokat vonni — de ez nem idézet, hanem értelmezés. Tehát a hamisítások sok, de nem léteznek valódi "Ilyics internetre vonatkozó tanácsai". Ez teljesen normális, mert Ilyics a saját kori valóságokkal működött, nem a mi időnkkel.