Világközi csóknap: történet, hagyományok és kicsi filozófia

6 július — egy dátum, amely milliók számára szerte a világon ennél többet jelent, mint egy egyszerű nyári nap. Ez a Világközi csóknap, egy ünnep, amely a szerelmeseket, barátokat és még ismeretleneket is egyesíti egy egyszerű, de annál fontosabb cselekvésben. Nincs szüksége ajándékokra, nincs köze vallási szertartásokhoz és nincs politikai utalás. Egyedüli célja, hogy emlékeztessen minket arra, hogy a csók nem egyszerű ajkak közötti érintés, hanem az ősi szerelem, finomság és emberi meleg nyelve.

A hagyomány születése: brit nyom

A Világközi csóknap szülőhazájának Britannia nevezik. Pont a Tűzős Albion partjainál döntöttek el a XIX. század végén, hogy a csók érdemes saját ünnepnek lenni, mint az egyik legigazabb szerelem megnyilvánulása. Azonban létezik egy egyszerűbb, de ettől nem kevésbé vicces verzió ennek a napnak a születéséről. Az állítólagos hiedelem szerint, amely egy forrásból a másikba került, a Csóknapot… a brit fogorvosok találták ki. A logikájuk tökéletes volt: ha az emberek gyakrabban csókolóznak, akkor jobban figyelniük kell a szájüregi higiénére, és így gyakrabban fordulnak fogorvoshoz.

De az igazság az, hogy ma már senki sem tudja, hogy ez így volt-e. Azonban az ötlet annyira életképes volt, hogy egy évszázad múlva, a XX. század végén az ENSZ hivatalosan elismerte a Csóknapot nemzetközi ünnepként, és megerősítette a fix dátumot — 6 július. Ekkor kezdődött el évente, több mint 60 országban a World Kissing Day.

Hogyan ünnepelik: a tömeges csókoktól a rekordokig

A Világközi csóknap ünneplési szokásai változatosak, de egyetlen dolog köti össze őket: ezen a napon a csók nem egyszerű személyes gesztus, hanem egy nyilvános esemény. A fő hagyomány a úgynevezett «tömeges csók», amikor sok pár egyszerre csókol az utcákon. Ez a látvány egyszerre meleg és lenyűgöző: századok emberei, egyetlen impulzus által, nyíltan és szabadon demonstrálják szerelmüket.

Nem hiányoznak a versenyek sem. Az organizátorok versenyeket szerveznek a leghosszabb csók, a leggyönyörűbb csók, a legfurcsább csók stb. Az ilyen versenyek nemcsak szórakoztatják a közönséget, hanem lehetőséget adnak a résztvevőknek, hogy nyerjenek díjakat és ajándékokat.

Néhány országban július 6-án különleges «csókzó helyeket» hoznak létre, ahol lehet csókolni idegeneket, anélkül, hogy félniük kellene a bírálattól. Ez egyfajta szabadság napja, amikor a társadalmi szokások háttérbe szorulnak előtt a egyszerű emberi vágy előtt, hogy melegessé tegyék másokat.

A csók tudománya: filozófia

A csók olyan fontos esemény, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1981 óta foglalkozik vele. Létezik egy egész tudomány a csókokról — filozófia. Ez a tudomány a csókot az emberi érzelmek egyik megnyilvánulásaként definiálja, amely kifejezi a széles körű érzelmeket.

A filozófia a csókokat különböző paraméterek alapján osztályozza. Az érzelmek jellegétől függően különböző típusú csókokat különböztet meg: szerelmi, baráti, tiszteletbeli, meleg, levegős csók. Egy külön kategóriát képez a úgynevezett «Judas csók» — a gyűlölet és a hűtlenység szimbóluma. Az internetes csók-smiley is a filozófiai érdeklődés tárgya, bár nevezni őt teljes értékű csóknak nehéz.

A csók előnyei: nemcsak a léleknek, hanem a testnek is

A tudósok és orvosok egyetértenek abban, hogy a csók jótékony hatással van az egészségre. A csók során az endorfin — a boldogság hormon — szintje emelkedik, amelynek fájdalomcsillapító hatása van. Ráadásul az endorfin hatása hasonló a drogokéhoz: az endorfin hatása 200-szor nagyobb, mint a morfin.

Emellett a csók egy kiváló edzés a száj körüli izmok számára. A csók során 39 izmot mozgat, ami hatékony megelőzés a ráncok kialakulásához. Ezen kívül az is kalóriát éget: egy átlagos csók körülbelül 5 kalóriát éget el, egy szenvedélyes csók pedig akár 30 kalóriát, ami hasonló a gyors sétához.

A csók során a nyál átadja a zsírokat, sókat és fehérjéket, ami serkenti az immunrendszert. Tehát a csók nemcsak kellemes, hanem hasznos is. Azonban az orvosok emlékeztetnek: az influenzajárványok vagy fertőzések (például rotavírus vagy mononukleózis) esetén jobb, ha a csókokat elhagyják.

A csók világ rekordjai

A Világközi csóknap egyúttal az esemény, hogy emlékezzünk a leglenyűgözőbb teljesítményekre ebben a területen. A hivatalosan a Guinness Rekordok Könyvében rögzített leghosszabb csók több mint 58 órát tartott. 1990-ben egy minnesotai amerikai, A.E. Wolfram 8 órán keresztül csókolta meg 8001 embert. Minden csókja csak 3,6 másodpercig tartott.

A történelem legismertebb csókjának a Muyrhead és John Rice csókját tekintik, amelyet 1896-ban a «Csók» című filmben vettek fel. A legismertebb dokumentumcsók a 1945-ös fotó, amelyen egy katonatiszt egy nővérrel csókol, a második világháború végén a Times Square-ben. Ez a kép a béke, a győzelem és a szerelem szimbóluma lett.

A különböző országokban való ünneplés jellemzői

Bár nemzetközi státusza van, a Világközi csóknap nem mindenütt ugyanúgy ünneplik. Európában és az Amerikában a rendezvény meghonosodott és nagy népszerűségnek örvend. Az ázsiai és arab országokban a helyi hagyományok és a konzervatív nézetek miatt a dátum nem olyan népszerű. Oroszországban csak néhány évvel ezelőtt kezdődött az érdeklődés ezen a napon.

Angliában, a rendezvény szülőhazájában a National Kissing Day-t június 22-én ünneplik, de július 6-án is széles körben ünneplik mint nemzetközi dátumot. Néhány országban a Csóknapot a Szent Valentin-napra, február 14-re időzítenek. Azonban július 6-a marad a fő dátum, amikor az egész világ csatlakozhat ehhez a egyszerű, de csodálatos ünnephez.

Miért csókolunk: a pszichológusok és antropológusok nézőpontja

A tudósok még mindig vitatkoznak azzal kapcsolatban, miért csókolnak az emberek. Egyetlen vélemény nincs. Az egyik legcsodálatosabb legenda szerint az ősi emberek úgy hittek, hogy a levegő a lélek tartalma, és a csókoló emberek levegőinek összekapcsolása egyfajta «duel házasság». Az antropológusok hozzáteszik: a csók egy kulturálisan meghatározott rítus. Látjuk a csókot a filmben, a reklámokban, az utcákon, és egy romantikus helyzetben a tudattalan stérépi működik. Érezzük az elszánt vágyat, hogy csókoljunk, még akkor is, ha eleinte nem terveztük.

A görög filozófus, Plató, a csókot a két lélek közötti cserének nevezte. És talán ebben az определении több igazság van, mint bármely tudományos kutatásban. A csók egy nyelv, amelynek nincs szüksége fordításra, egy mindenki számára érthető gesztus, és egy cselekvés, amely közelebb hoz minket egymáshoz.

Záró gondolat

6 július — egy nap, amikor emlékezhetünk arra, hogy mennyire fontos egy egyszerű ajkak közötti érintés. Ez lehet finom és szenvedélyes, baráti és tiszteletbeli, hosszú és rövid. De bármilyen is legyen, mindig hordozza a meleg és emberiesség terhét. A Világközi csóknap emlékeztet ránk: mi szeretni vagyunk tervezve, és a csók az egyik legcsodálatosabb szerelem megnyilvánulása. Tegyük fel, hogy ezen a napon ne féljünk csókolni azokat, akiket szeretünk. És talán még azokat is, akiket először látunk — mert ma erre van jogos okunk.

Permanent link to this publication: