Cirkusz medve — klasszikus. Évszázadokkal ezelőtt még egyetlen cirkuszi előadás sem került volna el nélküle, amelyikben a kosolapú, hátsó lábon járó, csóválkozó, labdát forgató medve nem jelent meg. Azonban az elegegyszerű kép mögött évtizedek kemény dresztelése, az állat megsérült szelleme és, nos, a modern tilalmak rejlenek. Hogyan változott az állatartistákhoz való hozzáállás? Miért megy ez a szám a múltba?

Történet: a szamurájoktól a világesztekig

Az első említések a táncoló medvékről Oroszországban az 1100-as években kezdődnek. A szamurájok medvéket vezettek láncokon, és "medvekomédiát" mutattak: a állat egy ivászatot, egy asszonyt, vagy harcolt az urával. A medve a erő és a butaság szimbóluma volt. Az 1800-as években Európában népszerűek lettek a "medve színházak" — például Svájcban, ahol a medvéket tanították a labdázásra. A Szovjetunió cirkuszi iskolája elérte a dresztelés tökéletességét: a medvék motorkerékpárokon utaztak, balalajkát játszottak, gurit emeltek.

Dresztelési módszerek: a kordában a csavargótól a csokitól

A hagyományos medve dresztelés a fájdalomra épült. Használtak fémkört aorrában (amiért ráhúzták), botokat, éhezést. A medve megjegyezte: ha nem áll fel hátsó lábára, fájni fog. Így fejlesztették ki az idegpályát. Azonban a modern humán dresztelés (pozitív erősítés módszere) is létezik. Például a Zapashny testvérek cirkuszában a medvékkel lакомágokon keresztül dolgoznak (méz, sütőpor, hal). De bármilyen vadállat dresztelése stressz számára. A medve marad egy hódító, és még a legkedvesebb cirkuszi medve is bármikor eldobhatja a dresztelőt a kórházba.

Ismert medvék-artisták

A legismertebb medve a cirkusz történetében Mikahil Potapych (ismert a "Cirkusz" című filmből, amelyben Love Orlova játszott). Az 1930-as években a Szovjetunióban egy medvé volt, amelyet Jaszának hívtak, és Európában turnézott. A modern cirkuszban Kukackov medvéi (a macskák persze, de a medvék is voltak nála). Edgar és Aszklód Zapashny testvérek a barna medvékkel dolgoznak: szórakoztató számuk, a "Medve rock-n-roll" ismert. A nyugati cirkuszban (Cirque du Soleil) élő medvéket nem használnak — csak akrobatákat ruhákban. Azonban az idősebb amerikai cirkuszban, a Ringling testvérek cirkuszában volt egy híres medve-jóga.

Számok és trükkök: mit tud egy cirkusz medve

A szabványos készlet: hátsó lábon járás, bukfencezés, kerékpározás, rollerozás, "kézrátétel", zenei eszközök játéka (valójában — mozgások imitálása), botok forgatása. A bonyolultabb: labda egyensúlyozása, a láncon való áthaladás, "medve labdarúgás" (labdát a lábával ütögetni). A legjobb esetekben a medve kézzel áll. Néhány medve tud kulcsot kinyitni a csőrével — ez magas intelligencia szintje.

Etika és modernség: miért vonják ki a medvéket a cirkusból

A 2000-es évektől kezdve a zoológiai védelmi szervezetek aktívan tiltakoznak a medvék használatával a cirkuszból. Az okok: az nem természetes élőhely (kicsi cellák, fény, zaj), a kemény dresztelési módszerek (akkor is, ha "humánus", az akaraterő elnyomása), a rövid élettartam (a cirkuszban a medvék 15-20 évet élnek, míg a természetben 30-40 évet). Néhány ország (Görögország, India, Hollandia) teljesen betiltotta a vadállatok használatát a cirkuszban. Oroszországban még nincs ilyen tilalom, de az közvélemény megváltozott. A közönség egyre gyakrabban választja az állatok nélküli cirkuszokat. A medvéket animatronicusok vagy ruházott akrobaták helyettesítik.

Mi történik a medvékkel a cirkusz után

Régebben az idős művészeket altatták. Ma léteznek cirkusz medvék számára létrehozott menedékhelyek (például a Kalugai területen lévő "Dicső fa"). Itt a medvék rehabilitációján megyek keresztül: tanítják őket, hogy ne féljenek az erdőktől, és hogy magukat táplálják. Nem mindenkit lehet visszavinni a vadonba - túl hozzászoktak az emberhez. De még a medence és a faragott faragványokkal teli védőhely is jobb, mint a bemutató előtti cella. A cirkuszokból megmentett medvék gyakran elhízottak, szenvednek mentális zavarokban (oldalas csóválás).

A cirkusz medve egy ellentmondásos kép. Egyrészt, nevetésre és tapsra ösztönöz. Másrészt, emlékeztet arra, hogy hogyan hódította meg az ember a természetet. Nézze meg a medve számot, de gondolkodjon el: mi érzése van a művésznek magának?

Permanent link to this publication: