Dél-Amerika az a kontinens, ahol a labdarúgás nem egyszerűen sport, hanem vallás, és a tánc és a dal a szent rítusai. Itt a dribling összekeveredik a sambával, és a tribünökről hallható kiáltások szimfóniaként szólnak. Az argentínok táncolnak tangozt, a brazilok sambát, a kolumbiaiak kumbiát, és ezek a ritmusok belesződtek a labdarúgó kultúrába. A játékosok nem egyszerűen gólokat lőnek, hanem ünnepi táncokat演绎, és a szurkolók a stadionokon annyira feldúlnak, hogy a föld rázkódik. Vegyük fel a karneváli utazást.

Brazília: labdarúgás samba dallamára

A táncok a brazíliaiak nemzeti identitásának része. A samba a favelákban született és a stadionokra terjedt ki. A brazíliai válogatott játékosai mindig is ismertek voltak a gólok tánca: a híres "dança do hexa". 1970-ben a világbajnoki győzelem után Pelé táncolt a csapattársaikal, és megalapította a hagyományt. Ma Neymar, Vinícius Júnior, Rodrigo folytatják ezt a rítust. Gól után ők is el tudják végezni a "passe" (passz), "furaça" (hurrikán), "pernada" (hajlott). Ez nem egyszerűen tánc, hanem az élet örömének és a őseink iránti tisztelet kifejezése. Bár az európai edzők gyakran elégedetlenek (szerintük ez a riválisok iránti nem tiszteletlenség), a brazilok nem adnak fel. A számukra a labdarúgás tánc nélkül olyan, mint a samba dobok nélkül.

A Argentina: tango és szenvedély

Az argentin labdarúgás szenvedély, agresszió és tango. Bár a játékosok ritkán végzik el a táncos mozdulatokat a pályán (a tango két emberre van szükséges), a mozdulataikban, a járásukban érezni a ritmust. Diego Maradona nem táncolt, de a driblingje hasonló volt a tangó kanyarodásához. Lionel Messi inkább visszafogott, de a sajátos ünnepelési módja (az ég felé mutatás) is egy lelki tánc. Az igazi táncok a tribünökön zajlanak. Az argentin szurkolók órákig énekelnek és táncolnak "La Mufa" és "Vamos, vamos, Argentina". A "kachorra" (ugró tánc) megrázja a stadionokat. Az Argentinában a dalok a meggyőzött szurkolók emlékének megőrzésének módja.

Kolumbia: champa és kumbia

A kolumbiai szurkolók és játékosok imádják a champát — a táncot, amelyet előre hajolva és gyors lábmozdulatokkal végzik. 2014-ben a brazíliai világbajnokságon Hamés Rodrigues gól után odaszaladt a sarki védőfálhoz és champázott. Ez lett a memóriában maradó pillanat. A kumbia pedig a zenei ritmus, amelyre a szurkolók kiáltásokat énekelnek. A Kolumbiában nincs egyetlen táncstílus, de van energia. A játékosok magukat "táncosoknak" nevezik.

Uruguay: táncok szabály nélkül

Uruguay az a ország, ahol a labdarúgás és a tánc is összefonódnak. A híres "la celeste" elismert a szolidaritásáról. A játékosok gyakran végzik el a "perro" (kutya tánc)ot nagy győzelmek után. Luis Suárez 2018-ban, miután gólt lőtt, valami hasonlóra tett, mint a rumba. A szurkolók "El Pibe de Oro" (Aranyfiú) énekelnek Suáreznek, miközben táncolnak. Az Urugváuban nincs hivatalos tánc, de van szenvedély.

Chile: cueca a stadionon

A chileiek cuecát táncolják — a nemzeti páros tánc, amelyet kalapokkal végzik. A stadionokon nem látni őt, de a játékosok néha inspirálják magukat rá. A chilei válogatott, különösen a "zsidai generáció" (Vidal, Sánchez, Bravo), gyakran végzik el a "sú-sú" (kezed fel) és a "kachó" (hornok imitáció) táncokat. 2016-ban a Copa América győzelmét követően táncos versenyt rendeztek a szurkolókkal.

Paraguay, Peru, Ecuador: az andai dobok hangja

A Peruban népszerű a "morerada" — a tánc, amelyet színes ruhákban végzenek. A tribünöken nem látni őt, de a játékosok néha inspirálják magukat rá. A Paraguayban szeretik a "polcát" (gyors lépések tánc). A szurkolók "¡Vamos, Paraguay!" énekelnek a hegedű dallamára. Az Ecuadorban a játékosok gól után imitálják az indián táncot. A dalok mindenütt különböznek, de az egyetlen közös dolog a hangoság.

Venezuela: samba és kalabosó

Venezuela a samba országa. A szurkolók a stadionokon olyan jól táncolnak, mint a karneválokon. A játékosok, különösen Salomón Rondón, gyakran adnak táncos előadásokat. Sajnos a válság miatt az ország ritkán kerül a világbajnokságra, de a szurkolók optimisták: még akkor is táncolnak, ha a csapat veszít.

Dalok: kiáltásoktól a himnuszokig

A dél-amerikai stadionok zenei dobozok. A Brazíliában énekelnek a "Hino do Brasil" és a "Vamos, meu Brasil" típusú fan dalok. Az Argentinában a híres "Muchachos" (ma a válogatott himnusza). Az Urugváuban a "Cielo" (Az ég). A Kolumbiában a "Y ya está" (Ez már elég). Ezek a dalok gyakran folkloris elemeket és váratlan ritmusokat tartalmaznak. Közösen énekelnek, akkordon, dobok, gitárokkal.

A tánc és a dal a dél-amerikai labdarúgásban az életben maradás módja, még akkor is, ha veszteségekkel kell szembenézni. A játékosok táncolnak, mert az játék boldogságot ad nekik. A szurkolók táncolnak, mert ez az ő kultúrájuk. Sehol a világon a labdarúgás nem olyan karneváli, mint a Dél-Amerikában. Amíg a dobok szólnak és a dalok énekelnek, a kontinens új táncosokat fog szülni a labdával.

Permanent link to this publication: